Mert amikor alkotsz és jót teszel, csak a saját erőd és hatalmad mértékében tudod megtenni, ameddig a kezed elér. De amikor rosszat cselekszel és pusztítasz, gonoszságod fertőz és pusztításod terjed.

Például a hitetlenség rossz és pusztító dolog. De ebben az egyetlen rossztettben benne foglaltatik az egész világmindenség megsértése, az Isteni Nevek tagadása, és az egész emberiség bántalmazása. Hiszen az embereknek kiemelkedő helyük és fontos feladatuk van, ők az isteni üzenet letéteményesei, az Isteni Nevek tükrei, és a Mindenható Allah helytartói. De a hitetlenség megfosztja őket attól a rangtól, hogy tiszta képet mutató tükrök, fontos feladatokkal megbízott helytartók és az üzenet hordozói legyenek, és hiábavalóságra és a véletlenek játékszereinek szerepére kárhoztatja őket. Az elválás és a halál pusztítása pedig a gyorsan bomló, rövid életű anyag szintjére alacsonyítja őket, megfosztja minden értéktől és fontosságtól, valójában semmivé teszi őket. És tagadásukkal sértik az Isteni Neveket, amelyek lenyomata, megnyilvánulása és szépsége mindenhol látható a világban és a teremtmények tükrében. Azt a teremtményt, akit ember néven ismerünk, és aki a Mindenható Allah helytartója a földön, a legalantasabb, leggyengébb, legtehetetlenebb múlandó állat szintjére taszítja. Mert az ember olyan, mint a bölcsesség csodálatos ódája, amely az Isteni Nevek megnyilvánulását hirdeti, az Isteni Hatalom csodájának magja, ami tartalmazza egy örökkévaló fa minden ágát és levelét, és aki a legnagyobb bizalom felvállalásával magasabbra emelkedett, mint az ég, a föld és a hegyek, és magasabb rangot szerzett még az angyaloknál is. A hitetlenség értelmetlenné és jelentés nélkülivé teszi az embert, olyanná válik, mint egy elhagyatott, üres hirdetőtábla: üzenet nélkül, céltalanul, gyorsan pusztulva.

Röviden: Pusztítás és gonoszság tekintetében a rosszra csábító alsóbb én végtelen bűnökre képes, de alkotás és jótettek tekintetében ereje igencsak korlátozott és kevés. Igen, képes lerombolni egyetlen nap alatt egy olyan házat, amelyet felépíteni száz év alatt sem lenne képes. Viszont ha az ember lemond énközpontúságáról, és a Mindenható Allah segítségéért fohászkodik jótetteihez és létezése minden oldalához, akkor megszabadulhat a gonoszságtól és a pusztítástól, és bűnbocsánatért könyörögve a Mindenható Allah igaz szolgájává válhat, akiben kifejeződik ennek az ájának a jelentése: Allah a rossztetteiket jóvá változtatja (Korán, 25:70).

Az ember végtelen képessége a rosszra, a jótettekre való végtelen képességgé változik, elnyeri azt az értéket, amit a legszebb forma jelent, és a legmagasabbak között a legmagasabb rangra emelkedik.

Ó, te óvatlan ember! Lásd meg a Mindenható Allah jóindulatát és bőkezűségét! Bár az lenne igazságos, ha minden gonosztettet ezerszeresen jegyezne fel, és minden jótettet egyszeresen, vagy egyáltalán nem, Ő minden rossztettet egyszeresen jegyez fel, a jótetteket pedig tízszeresen, hetvenszeresen, hétszázszorosan, vagy néha hétezerszeresen is. Azt is megértheted ebből a Megjegyzésből, hogy ha valaki a Pokolba küldetik, amely oly félelmetes és riasztó, az csupán rossztetteinek saját maga által keresett igazságos büntetése, ha pedig valaki a Paradicsomba kerül, az a Mindenható Allah kegyelme és tiszta nagylelkűsége.