A világ utazó kereskedők otthona is. Kösd meg hát az üzleteket és menj tovább. Ne hajszold hiába az olyan karavánokat, amelyek nem visznek magukkal, és a távolba tűnnek el előled. Ne fáraszd magad a semmiért.

A világ ideiglenes kiállítóterem. Nézd meg, ami benne van és tanulj belőle. Ne a felszínen megnyilvánuló, jelentéktelen arcát nézd, hanem azt a rejtett csodálatos arcot, amely az örökkévaló szépséges Teremtőre tekint. Tegyél kellemes és tanulságos sétát, aztán menj tovább, és ne zokogj, mint az ostoba gyermek, aki elől eltűnnek az előadás jelenetei.

A világ vendégház is. Egyél és igyál a nagylelkű vendéglátó által felállított keretek között, és adj hálát érte. Cselekedj és viselkedj az Ő törvényeinek korlátain belül. Aztán távozz, és ne nézz vissza, és menj tovább. Ne próbálj fennhéjázón és saját fontosságoddal telve beleavatkozni a vendégház működésébe. Ne foglalkozz feleslegesen olyan dolgokkal, amelyek elmúlnak tőled, és amelyek nem rád tartoznak. Ne kötődj a letűnő dolgokhoz, mert magukkal húznak, és megfulladsz."

Ez az ötödik pont nyilvánvaló igazságok által mutatja meg a világ belső arcában rejlő igazságokat, és nagyban megkönnyíti az evilágtól való elválást. Mi több, akik ismerik ezeket az igazságokat, azoknak az elválás egyenesen kívánatosnak tűnhet, ami azt mutatja, hogy mindenben és mindenhol ott van a kegyelem és irgalom nyoma. A Bölcs Korán is tartalmazza ezt az öt nézőpontot, és ájái még továbbiakra is utalnak.

Jaj annak az embernek, aki nem érti meg, és nem éli meg ezt az öt pontot!